Talán mindenki egyetért velem, ha azt mondom, Inuyasháék csapatában Inuyasha a macsó, modortalan nagymenő, a "kő kóla?" stílusú srác. Ha Miroku a gyertyafényes vacsora, forró fürdő úszkáló rózsaszirmokkal, akkor Inuyasha a zuhogó esőben durva, mohó csók. Érezzük a különbséget, nem? Miroku ért a nőkhöz, vagyis érteni akar, Inuyashát hidegen hagyják. Éppen ezért volt nagy szám, amikor a hideg félszellem megnyílt, és megmutatta a könnyeit a nézőknek. Na de mi van a bájgúnárunkkal?

Kövezettek meg, de akármilyen trauma is érte, Mirokut egyszer sem láttuk sírni. Többször láthatjuk azt a jelenetet, amikor Miroku apját elnyeli az örvény. Szegény gyerek szívszaggatóan kiabál, próbál odarohanni, de könnyek akkor sincsenek. Számtalan olyan helyzetbe került, hogy a mérgező darazsak beszívása után a fél karja elszíneződik, de könnyek sehol. Sango többször is került a halál szélére, Mushin mesterről azt hitte, meghalt, de a könnyek még akkor sem lepték el soha a szemét. Történjen bármi, bármilyen trauma, öröm, fájdalom, egyszer sem láttuk sírni, pedig egy hozzá hasonló, érzelgős szépfiúból inkább kinézné az ember, mint a "kő kóla?" Inuyashából, nem? Hát bizony Rumiko-sama megfeledkezett Miroku könnyeiről. (Shippo, Sango, Kagome, Rin, még Inuyasha is sír az anime során).