- Háh, talán jobb is így! Ha Mirokunak van családja, akkor legalább nem fog más nők után futkosni! (Inuyasha, Sango vicsorog)
- Idióta!! (Shippo)
 
- Ha volna valami, amit tehetek érted, csak szólj..
- Igen, van valami... (Miroku) ...ha megkérhetem, szép kisasszony, lenne a gyermekeim anyja?
- Máris elfelejtetted? Már szültem neked egyet..
 
- Hol van a szoknyapecér?! (Inuyasha)
 
- Mit akarsz, Miroku? Menj inkább csajozni! (Inuyasha)
 
- A palota ura hatalmas jutalmat ajánlott fel!
- Cehh, és kit érdekel? (Inuyasha, de Mirokunak hűlt helye)
- Tegyük a kötelességünket! (Miroku)
- Fele a tiéd, fele az enyém..
- Egek.. (Inuyasha)
 
- Kit? Engem?
- Azt nem!! Nem mész oda egyedül, Miroku!!
- Féltékenységed alaptalan.. legyen bármilyen szép is a hercegnő..... tiéd a szívem, Sango!! Csakis téged szeretlek!!
- Ááááá, nem erről van szó, Miroku!!!! Arra céloztam hogy ne menj egyedül, mivel a szellem itt ólálkodik a palotában! Érted?!
- Ezért felesleges volt cirkuszolnod.. Miroku nagyfiú, tud vigyázni magára.. (Inuyasha, Sango gyilkolósan néz rá, Inu Kag háta mögé iszkol) ..ő..talán mondtam valamit, amit nem kellett volna..?
- Lassan fejlődik.. (Kagome)
 
- Miroku! Te szó nélkül összeköltöznél minden nővel, aki azt mondja, gyereke van tőled? Azt hittem ennél azért okosabb vagy... (Inuyasha)
- Inuyasha!!!!!! (Kagome)
- Mi is ezt hittük rólad (Shippo)
 
- A te törődésed többet ér, mint bármely más nőé... (Miroku)
 
- Látod, erről beszéltem! Mert te mindig a saját fejed után mész!! (Sango)
- Megint ejtettek.. (Miroku)
 
- Miroku nagyon aggódott, mindenképpen érted akart jönni.. még szerencse hogy mi is eljöttünk vele. (Inuyasha)
- Hm? (Sango)
- Szerencsére időben érkeztünk.. (Kagome)
-  Mondd csak, Miroku, te valóban ennyire aggódtál miattam?
- Őszintén szólva, rossz előérzetem volt.. folyton az arcodat láttam magam előtt, egy pillanatra sem tudtalak kiverni a fejemből..ez az igazság..
 
- Tőlem nem kérdeztél ilyesmit....
- Mondd, Sango, lennél a gyermekeim anyja??
- Kímélj meg ettől, jó?!?!

 
- Miroku veszélyben van!! (Kagome)
- Á dehogy! Emlékszel? Sango vele van.. (Inuyasha)
- Igen, ez jelent valamit.. (Kagome töprengve)
- Ááááá, ti soha nem tanultok semmiből?! Mikor tudott Miroku ellenállni egy gyönyörű nőnek? A kérdés, hogy Sango hogy reagál... a hideg futkos tőle a hátamon! (Shippo)
- Miről beszélsz? (Inuyasha)
- Inuyasha használd már az eszedet!! Sango szereti Mirokut!! (Kagome)
- Kár a gőzért.. már vagy tucatszor elmondtuk neki, de még mindig nem fogta fel.. (Shippo)
- Igen, igazad van (Kagome)

 

- Inuyasha.. tedd le a fejed, és próbálj meg aludni, rendben? *mézesmázos, kedves hang, bájos mosoly* Feküdj le! Csönd legyen! Pihenj! Nem hallottad?! " és Miroku közben Inuyasha hátába taposgat bele

 

- Én Inuyasha mellett szeretnék maradni, még akkor is, ha végleg átváltozik.. (Sango)
- Sango..  (Miroku)
- Az öcsém miatt.. sok gondot okoztam, és ti mégis mindvégig mellettem álltatok. Ezért kell maradnom! (Sango)

 

- Méltósággal fogadom a halálomat.. rendíthetetlenül szembenézek a sorsommal, és becsületben halok meg. Nem harcolok, hogyha nincs értelme, ahogy Inuyasha tenné.. (Miroku)

 

- Sango.. figyelj.. *megfogja a mellét* ha ilyesmire vágysz, csupán szólnod kell nekem! *csatt* (Miroku)

 

- Hagyj magamra! (Miroku)
- Nem! Ha meghalsz, engedd, hogy veled haljak meg! (Sango, manga)

 

- Könyörgök nektek.. ne jöjjetek tovább! Ha mégegyszer megnyitom a szélörvényt, akkor.. hamarosan... Sango.. bocsáss meg.. (Miroku)

 

- Örülök.. örülök, hogy még egy ideig együtt fogunk utazni ^^ (Miroku)

 

- Tudtam!! Te féltékeny vagy! Ne harcolj már az érzéseid ellen, mondd meg, hogy szereted! (Kagome)
- Igen, valami ilyesmire számítottam, de Kagome akkor is a frászt hozta rám.. (Miroku gondolatai)

 

- Agyromboló fejklopfoló!! (Inuyasha, Sango és Miroku képzeletében, akik erre elnevetik magukat)
- Mit nevettek? (Inuyasha)
- Kitaláltunk neked egy új támadást..
- Igen, használhatnád a harcokban..
- Mi az?! Had próbáljam ki rajtatok!!

 

- Ha mégegyszer használni mered ezt az örvényt, én letépem a karodat!! (Inuyasha)